Balatonederics

A közvetlen környezet

A Tuszkulánum Családi Nyaraló szűkebb értelemben vett környezetét szemlélve, az első fogalmak, amelyek az eszünkbe juthatnak, talán valami olyasmik lehetnek, mint az intimitás, diszkréció, vagy esetleg meghittség. Hogy miért pont ezek? A válasz az épület elhelyezkedésében keresendő. Annak ellenére, hogy a település központja – akár gyalogosan is – pár percen belül elérhető, a Tuszkulánum Családi Nyaraló, a Szigligeti-öböl változatosságában is megunhatatlan panorámájával, a tőle nyugati irányban felmagasodó kettős hegyorom fenséges és tiszteletet parancsoló látványával, könnyen azt az érzést kelti az ide látogató és a természet csodái iránt fogékony szemlélőben, hogy itt most valami mást, valami többet kap, mint pusztán egy szép helyen található szálláshelyet.

Balatonederics

Az épület megközelítését két irányból is lehetővé tevő utak egyike, jelentős részében aszfaltborítású. Még az aszfaltozást nélkülöző – kavicsborítású -útszakasz is kényelmes és gyors megoldás, a település központi részén található élelmiszerüzlet, orvosi rendelő és a szórakozóhelyek elérésére. A nyaraló meghittségét fokozza a nem túl jelentős gépjármű és gyalogos forgalmat bonyolító úttól való közel 80 méteres távolsága és a növényzet jótékony takarása, amely a nyaralás teljes időtartamára, látványos – a Balatonra néző – panoráma mellett is képes diszkréciót nyújtani a teraszokon pihenőknek.

A nyugati irányban húzódó – a Keszthelyi-hegység részét képező – kettős hegycsúcs, a hegymászók által is kedvelt sziklafalaival, a különböző évszakokban és eltérő időjárási viszonyok között mutatott látványos sokszínűségével, önmagában is élményforrást jelent . E hegyek gyomra pedig – talán már alig meglepő módon – újabb csodát rejteget. Az 1990. ben felfedezett Csodabogyós-barlangot, amely Magyarország hetedik leghosszabb barlangja.

A Tuszkulánum Családi Nyaraló közvetlen szomszédságában állandó ott tartózkodást jelentő lakó épület nem található, csupán két-háromszáz méterenkénti távolságban, (szétszórtan) elhelyezkedő újonnan épült hétvégi házak emlékeztetnek arra, hogy ezt a helyet, a gondtalan pihenést és a természet közelségét egyaránt kedvelő, jobb módú nyaraló tulajdonosok részesítik előnyben. A gépkocsik elhelyezésére a tágas kert füves része kiválóan alkalmas, a tágas kapu pedig, a könnyű közlekedést hivatott biztosítani.

A kert növény állománya meglehetősen sokszínű. Az itt található gyümölcsfák illetve bokrok a nyár szinte teljes időtartamára biztosítják, hogy az asztalról sosem fogy el a zamatos finomság. Csak néhány gyümölcs, a meglehetősen hosszú listáról. Alma, körte, szőlő, cseresznye, meggy, mandula, dió, sárgabarack, fekete ribizli. . . A hely mediterrán mikroklímáját igazolandó, egy hatalmas fügebokor, évente két alkalommal is, ízletes fügével kedveskedik a mézédes gyümölcs kedvelőinek.

Balatonederics

Balatonederics község, Zala és Veszprém-megye határának közvetlenül a veszprémi oldalán helyezkedik el. Ott, ahol – a Balaton idegenforgalmát jelentős részben meghatározó – Nyugat-Európa felől, a Balatont elérő 84-es főközlekedési út kettéágazik, a Balatont északról és délről körbe ölelő 71-es és 7-es főutakra.

A település közvetlenül a Keszthelyi hegység keleti lábánál húzódik meg, a tótól mintegy 1, 3 kilométernyi távolságban. Az első írásos emlékek még Edelich néven szólnak a településről, amely- a régészeti leletek tanúságaként- már az ősidőkben is lakóhelyül szolgált.

Az 1200 lakosú Balatonederics nevezetes a szőlő műveléséről, – vulkánikus összetételű talajának köszönhetően -finom, tájjellegű borairól és vendégszerető lakosairól. Mindezek együttesen, kedvelt nyaralóhellyé teszik. A hegy lábánál fekvő település domboldali nyaralóiból és présházaiból, csodaszép kilátás nyílik balról, a környező hegyek hajdan igen heves vulkáni aktivitását tanúsító Badacsony, Gulács-hegy, Szentgyörgyhegy együttesére és a tavacskákkal, patakokkal szabdalt Tapolcai-medencére. Jobbról, pedig a természet mestermunkáját dicsérő látványosságra, a Szigligeti-öböl víztükrére. A település természeti látnivalói mellett, tágas strandja, a nyári felüdülés mellett, karnyújtásnyi közelségből – szinte pazarolva- kínálja az öböl szépségeit.

A régió

A Balatoni régió – Budapest mellett – Magyarország legnagyobb idegenforgalmi vonzerővel rendelkező tájegysége. A helyenként, közel 400 méteres magasságot is elérő Balaton-felvidéktől a Balaton szintjéig lejtő – Balatoni Rivierának is becézett – tájegység, a szőlő ültetvényeivel, pincéivel, présházaival, bennük finom borokkal, közép és barokk korból származó kastélyokkal és templomaival, hangulatos településeivel, az Európában is egyedülálló vulkánikus tanúhegyeivel, még a régóta itt lakó embereket is képes rabul ejteni.

A Balaton , Európa legnagyobb édesvizű tava, amelynek a vízhőmérséklete nyáron a 25-28 C -fokot is elérheti. Finom homokos fövenyével, kiváló fürdőzési lehetőséget kínál a nagyszámú turistának. A tó vízfelülete 595 km2, a hossza, pedig 77km. Az átlagos mélysége 3-4 méter. A vize magnéziumban, kalciumban és szulfátban, valamint hidrogén karbonátban kifejezetten gazdag.

A tó északi és észak-nyugati partja, a jobbára egybefüggő nemzeti parknak a Balaton Felvidéki Nemzeti Parknak a része. A zömében érintetlen partmenti sáv olyan növény és állatfajoknak, valamint természeti látnivalóknak ad otthont, amelyeknek az utókor számára történő megóvása,nélkülözhetetlen a balatoni élővilág sokszínűségének megőrzéséhez és a természeti képződmények fennmaradáshoz . A régióban lakó emberek tisztában vannak a lakóhelyük különleges értékeivel és a szokásaikban, életmódjukban, ünnepeikben minduntalan visszaköszön ez a tudatos hozzáállás. Megértették, hogy az épített és a természeti környezet egyensúlya, az alkalmi látogatók és a huzamosabb időt itt tölteni akaró vendégek számára-, akiktől jórészt a megélhetésük is függ – elsődleges vonzóerőt jelent. A Balatongyöröktől Balatonalmádiig terjedő Balaton part a jelentős idegenforgalom ellenére is szinte érintetlen természeti környezet.

A szigligeti öböl térségének a különleges jelentőségét a mediterrán mikroklímája adja. Ezt a sajátosságát -a Balaton viszonylatában is egyedülálló módon – több geológiai tényező egymást erősítő hatása idézi elő. Egyfelől a Keszthelyi hegység észak-nyugati irányból jelentős védelmet nyújt a tó víztükre feletti levegő számára a hűvösebb északi, észak-nyugati légáramlattal való keveredéssel szemben, másfelől a Szigligeti-öböl területén, a tómeder alján található nagy számú hőforrás, a víz hőmérsékletét még a hidegebb téli napokon is melegebben tartja az átlagosnál. Ezáltal fokozottan érvényesül a jelentős víztömegek azon sajátossága, hogy a partvidékükön enyhébb, azaz télen melegebb, nyáron, pedig hűvösebb, vagyis állandóbb a levegő hőmérséklete, mint a szárazföld belső területein. Ezt a jelenséget műholdképen is nyomon lehet követni, amelyen jól látható, amint a teljesen befagyott Balaton mellett, a Szigligeti-öböl felszínét nyílt víztükör borítja.