Szinte mindenki aki egy kicsit is érdekelt a web marketing világában az a PageRank fogalmáról beszél hiszen nagy szerepe van abban, hogy egy weboldal a fontosabb kulcsszavakra milyen besorolást, pozíciót kap.Hogyan kalkulálódik a PageRank? Ennek megértéséhez felejtsük egy kicsit el a Google keresőgép gigantikus adatmennyiségét és képzeljünk el egy olyan világot amelyben összesen négy darab weboldal van. Ezeknek a weboldalaknak adjuk a következő neveket: A, B, C, D

Tételezzük fel, hogy mindegyik weboldalhoz tartozik egy kezdeti érték amit nevezzünk el egységnek. Ebben az egyszerű világunkban egy egység értéke legyen pontosan 1. S a weboldalak vehessenek fel [0..1] közötti értékeket. Mivel a jelenlegi példában négy weboldal van így egy weboldalra pontosan 0,25 szavazati érték jut.

Abban az esetben tehát ha B, C, D oldalak mind linkelnek A weboldal felé akkor a számítási művelet az alábbiak szerint fog alakulni:

Tehát az A weboldal elkönyvelhetett magának 0,75 szavazati értéket amellyel növelte PageRank értékét a kezdetleges minden weboldalra leosztott 0,25 szavazati értékhez képest. Természetesen ez a példa egy nagyon egyszerű szituációt demonstrál ugyanis a PageRank csúszás lehetőségével nem kellett számolni és azt a képletbe nem kellett iktatni. Az viszont már ebből az egyszerű példából is látszik, hogy elhesegethetjük azt a tévhitet amelyet egyébként nagyon sok SEO szakmeber is vall, hogy a 0/10 PageRank érték nem képvisel értéket. Minden oldalnak van egy alapból leosztott kezdeti értéke amelyből tud tovább csorgatni más weboldalak felé. Azt senki sem tudja, hogy ez a kezdeti érték mekkora. Ezt a Google keresőgép fejlesztői tudhatják csak. Mi azonban maradjunk annál, hogy minden oldal kezdeti szavazati értéke 1 és elégedjünk meg azzal a ténnyel, hogy igenis létezik valamilyen kezdeti érték.

Bonyolítsuk tovább a fenti képletet. Ugyancsak tételezzük fel, hogy ebben az általunk létrehozott négy weboldalból álló világban B oldal mutat C és D weboldalak felé, valamint D weboldal is mutat A, B, C weboldalak felé. Itt a PageRank csúszással is már számolnunk kell és a képletünkbe be kell iktatni mégpedig oly módon, hogy minden weboldal kezdeti szavazati értékét (ez 0,25 hiszen még mindig csak 4 weboldalból áll a világunk) osztjuk azzal a számmal ahány másik weboldal felé mutat. A Kedves Olvasó számára a végeredmény talán már kezd is körvonalazódni és látja, hogy az A weboldal PageRank nyerése itt már kisebb lesz az előző esethez képest mert olyan weboldalak is mutattak felé amelyek más weboldalak felé is mutattak így természetesen kisebb nyereséget könyvelhet el magának. Ebben az esetben a képlet már a következőképpen fog alakulni:

A B weboldal kezdeti szavazati értékét osztanunk kell kettővel mert mutat C és D weboldalak felé. A C weboldal egy weboldal felé sem mutatott így értékét 1 -el kell osztanunk, hogy önmagát megkaphassa. Az ismertetett példában D weboldal 3 másik weboldal felé is mutatott így kezdeti szavazati értékének osztására a hármast kell felhasználni. Az előbbi feltételezések alapján A weboldal számára ezek alapján kisebb értéket jósolunk. Kisebb is lesz a nyeresége mert az előző 0,75 értékhez képest most csak 0,458333 értéke lesz amely az előző 0,5 PageRank nyeréséhez képest most csak 0,208333 PageRank nyereséget produkált. Ez mind köszönhető volt annak, hogy olyan weboldalak mutattak felé amelyek más weboldalak felé is mutattak így teljes értéket nem tudtak számára továbbítani. Ami kicsiben zajlik ugyanaz történik nagyban is a Google gigantikus adatbázisán belül ahol a linkek száma olyan nagy, hogy nincs is értelme ide leírni.

A PageRank alapvetően tehát egy egységérték amelynek mértéke határozza meg a weboldalak bizonyos kulcsszavakra adott pozícióját. Pontosabban a PageRank is nagy jelentőséggel bír a pozíciók kialakításában (a Google viszont állandóan fejlődik és nemcsak a PageRank szerint fajsúlyoz). A weboldalakra leadott kezdeti értéket, ahogy már említésre került senki sem ismeri a Google fejlesztőin kívül. Viszont azt sem ismeri senki, hogy hány ilyen egység kell ahhoz, hogy a rangsorolás során egy bizonyos skálát túl lépjünk. A Google Toolbar és a SEO toolbar valójában nem a fogalom szerinti PageRank értéket adja vissza hanem azt az értéket ami egy adott weboldal Google skálája szerint elfoglalt helye. Ez a skála 0 – 10 közé esik és a weboldalak fontosságát kívánja tükrözni hasonlóan az előzőekben ismertetett képletek működéséhez. Az, hogy hány és milyen értékű egységekkel kell rendelkeznie egy weboldalnak ahhoz, hogy a Google által alkalmazott skálán belül előrejutásokat érhessen el az teljes mértékben ismeretlen. Természetesen nem megerősített hír de feltételezhető, hogy ezt már maguk a Google fejlesztői sem tudják. Ez az érték feltehetően egy változó amelyet az alkalmazott algoritmus az adatbázis méretének változásával egyenes arányosan fabrikál. Azok a szakemberek akik a keresőoptimalizálással foglalkoznak csupán eddigi tapasztalataik és kísérleteik alapján tudnak találgatni. Az ilyen találgatások aztán számtömböket eredményeznek ahol egy – egy számtömb X mennyiségű egységet tartalmaz és felel meg a Google skála egy – egy értékének. Így ha maximális pontossággal nem is lehet meghatározni, hogy egy weboldal felé hány weboldalnak kell mutatnia ahhoz, hogy elérjen egy bizonyos szintet a Google skálája szerint, azért hellyel-közzel behatárolható.

Ahol L megegyezik a dokumentum saját egységértékének azon szám szerint elosztott értékével ahány weboldalra hivatkozik (klikkelhető link formájában természetesen). A képlet azt feltételezi, hogy egy adott dokumentumon belül ugyanarra a weboldalra csak egyszer mutatunk.Ezek a képletek csupán arra jók, hogy valamiféleképpen érzékeltessük a PageRank fogalmát és azokat a folyamatokat amelyek eredményeképpen ez az érték kialakul. A Google Inc. valójában ezeknél sokkal bonyolultabb képletet alkalmaz.

A képlet további bonyolításához vezessünk be egy csillapító tényezőt. A SEO szakma rendszerint damping factor néven hivatkozik rá. A továbbiakban az oldalak a saját szavazatukból csak d részt osztanak tovább és (1-d) megtartanak. A más weboldalaktól kapott szavazatokat pedig teljes mértékben szétosztják. Ebben az esetben viszont a képlet az alábbiak szerint fog alakulni:

Illetve ha az N tényezőt is figyelembe vesszük amely a dokumentumok számát adja meg a gyűjteményben akkor pedig a következőképpen néz ki:

A csillapítási tényezőt (damping factor) kivonjuk az 1-ből és ezt az eredményt osztjuk el a gyűjteményben szereplő weboldalak, linkek számával majd hozzáadjuk a csillapítási tényező és kialakult PageRank (egységérték) szorzatához. Ez a képlet már számításba veszi a sztochasztikus internetezőket is akik a weben bolyonganak és minden lépésükkel pusztán véletlen alapon csakúgy kiválasztanak egy weboldalt amelyen aztán érdeklődésüknek köszönhetően tovább haladnak.A Kedves Olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy a Google Toolbar -on vagy a SEO toolbar – on miért is szerepel a PageRank kifejezés amikor valójában egységekről beszélünk s amelyek összetétele adja végül is egy weboldal Google skáláján elfoglalt értékét? Ez egy reklámfogás ugyanis a PageRank egyben Larry Page védjegye is és tényleg jól hangzik. A d csillapítási tényező értéke kb. 0,85 lehet bár ezt pontosan senki nem tudja és nem is tudhatja mert állandóan változásban van. A d értéke hasonlóan képződik az Alexa Toolbar működéséhez. Ugyanis a Google a d érték kialakításánál gyakran figyelembe veszi az átlagos intenetezők böngészőjének könyvjelzőit is. Ezekből is lehet ugyanis értékes adatokat és konzekvenciákat levonni amely csiszolhatja a PageRank -et. A különbség csupán az a Google és az Alexa között, hogy a Google népszerűbb így az adatokat tágabb formában tudja analizálni és természetesen a d érték kialakításánál nemcsak ezt veszi figyelembe hanem számos más tényezőt is!

Már a legegyszerűbb példában is láthattuk, hogy az óhajtott PageRank megszerzése egy weboldal számára annál nehezebb minél több egyéb weboldallal kell szembenéznie. A ” Google Dance ” témában már esett szó arról, hogy a Google keresőgép adatközpontokkal, adatcenterekkel rendelkezik amelyek segítenek a gigantikus adatbázisának kezelésében, szervezésében. Ezekhez az adatközpontokhoz más – más adatbázisok menedzsmelése tartozik. Az adatközpontok tehát eltérő nagyságrendű adatbázisokkal foglalkoznak. Ahhoz az adatközponthoz tartozó adatbázis amelyhez a Google.hu is tartozik nyilvánvalóan sokkal kisebb lesz mint amihez a Google.com tartozik. Egy magyar nyelvű weboldalnak lévén kevesebb számú más weboldallal kell szembenéznie sokkal nagyobb lesz az esélye a kívánt PageRank érték elérésére. Ez persze nem jelenti azt, hogy angol nyelvű weboldalak esetén a Google.com keresőgépben ne lehetne előrejutni csupán azt jelzi, hogy sokkal több energiabefektetéssel és idővel fog járni a kívánt cél elérése.

Remélhetőleg ez a cikk hozzásegítette a Kedves Olvasót ahhoz, hogy belássa akár egy 0/10 -es weboldal is amely a Google skálán mozog adhat át értékes egységeket weboldalunk számára sok lúd disznót győz alapon! Ez csupán azt jelenti, hogy ha ilyen bejövő link jön akkor ez van ártani nem árt. Természetesen a stratégiánkat azért igyekezzünk minőségibb bejövő linkekre építeni. A Google ugyanis a PageRank meghatározásakor és a bizalmi faktor kialakításakor azt is figyelembe veszi, hogy milyen PageRank értékű weboldalak mutatnak weboldalunk felé.